Azt hiszem itt az ideje, hogy egy kicsit beszéljek arról, mit is akarok ezzel a bloggal valójában. Szerencsés vagyok, mert sosem féltem segítséget kérni. Szerencsés, mert sok olyan embert ismerek, aki ha rá is jött arra, hogy egyedül képtelen megbirkózni a démonjaival, mégis…

Egyszer arról beszélgettünk a kolléganőimmel , hogy abban a pillanatban, ahogy bérletet vettünk egy edzőterembe, vagy egy órára soha többet be nem tettük oda a lábunkat. Valahogy így vagyok én is ezzel a bloggal. Biztos elkötelezettség-fóbiám van. Nem igazán merem ugyanis…

Elgondolkodtatott ez az idézet. Először is azt hiszem, én túlzásba viszem ezt a fatalizmust. Bár az is kétségtelen, hogy amíg fel-alá rohangálok, mint egy fejvesztett csirke nem történnek meg a dolgok, vagy ha mégis, a nagy kapkodásban elrohanok mellettük. Emlékszem, két éve…

Ez a címe annak a könyvnek, amit most olvasok. Persze ez azért ez így barokkos túlzás, mert ahhoz túlságosan fájdalmas, hogy a munkába menet elüssem vele az időt a metrón. A szerző Pema Chödrön, buddhista szerzetesnő, híres meditációs mester. A könyv úgy került hozzám, hogy…